Mira, szó szerint, csipkebokor foglya lett

Kedves barátunk invitált minket egy kis laza kirándulásra. Természetesen Mira is jött velünk, sőt sógornőmék is  csatlakoztak Tomival. Pilisszentkeresztnél letettük a négykerekűket és egy keskeny kitaposott ösvényen  elindultunk a Szeretet-forráshoz, szerencsére "decens" nyári időt sikerült kifogni. Már az kirándulás első fél órájába Mira megtalálta az egyetlen csipkebokrot, ami alá bebújt, remélve, hogy egy remek árnyékos helyet talált ezzel. Sanyi alig tudta kiszedni a bokor fogságából.Ha esetleg valaki eddig nem értette volna a kennel név lényegét, most fotóval illusztrálom, hogy egy pulira miért illő ez a szép név ;-)
 

Gazdi naivan azt hiszi, hogy ki tudja szedni pár perc alatt az összeset.

Gazdi szedegeti a terméseket a szemem körül.

Ez az én kis túra csapatom.

Sietni kell a sor élére, hisz én vagyok a vezető.

Két jó pasi társaságában.

Mókás dolog belehemperegni az avarba, a sok kis tüske mindent felfog,
olyan vagyok mint egy süni

Most talán gyorsan megpuszilom Tomikát. Vagy nem?

A csipkebokor alatt nagyobb árnyék volt.

Szeretet-forrásnál pózolva

A túra mindösszesen 7 km volt nem túl megterhelő, de azért nem is kevés. Mind egy kismamának, mind a kiskutyáknak épp jó távolság és program. A kirándulás végeztével, Mira beugrott az autó hátsó ülésén lévő utazó ketrecbe és az első kanyarnál már el is aludt.